Történetünk

Baja „gyerekkororom színhelye, azé a gyerekkoré, amelynek voltak már neves zenei intézményei. Ilyen volt a Liszt Ferenc Kör vagy a városi Liszt Ferenc Énekkar, de a Tanítóképző és a III. Béla Gimnázium is. A bajaiak bele tudtak kapcsolódni az ország zenei vérkeringésébe.”

– mondta Lukin László egy rádióműsorban a város zenei életéről.

Kedves Gyerekek!

A Tanár Úrnak – akinek bajai mosolygós képe az aulában függ –, nemcsak egy csodás koncerttel vagy példás tanulmányi versennyel lehetne örömet szerezni, hanem egy szépen és jól megírt dolgozattal, vagy házi feladattal, pontos hangjegyírással, a tanárok iránti tisztelettel, az iskolatársakkal való szívélyes barátsággal, Baja város iránti hűséggel is.
Tanítványa ugyan nem voltam, de mint gyakorlótanár, sokat leshettem el tőle. Szeretettel, gondossággal törődött velünk. Megható, hogy 75. születésnapján már felnőtt, volt tanítványai jöttek blockflöte-trióval köszönteni.
Ti nem ismerhettétek őt személyesen, de még sokan vannak Baján, akik őrzik hangja, kézfogása, egész lénye emlékét. Igyekezzetek ezt átvenni a felnőttektől, tanáraitoktól, és továbbadni a következő nemzedéknek!

Kovács Mária tanár
(Lukin László özvegye)

Iskolánk névadója, Lukin László énektanár, karnagy 1926-2004

Iskolánk névadója, Lukin László énektanár, karvezető Baján született. Országos ismertségét zenei ismeretterjesztői tevékenységének köszönheti – sokan találkozhattak vele a hatvanas években a televízió képernyőjén, és generációk nőttel fel úgy, hogy őt hallgatták a Zeneakadémia nagytermében rendezett ifjúsági hangversenyek műsorvezetőjeként. Olvasható a neve tankönyvek borítóin, és számos kórusmű csendül fel az általa írt vagy fordított szövegekkel.

Lukin László, bár zeneakadémiai tanulmányaitól kezdve a fővárosban élt, sosem szakadt el szülővárosától. 2004-ben bekövetkezett haláláig szívesen tért haza, hogy műsorokat vezessen, kórustalálkozókon zsűrizzen,ismeretterjesztő előadásokat tartson, vagy éppen egy jót ússzon a Sugovicában. Második feleségével, Kovács Máriával Baján kötött házasságot, és végső nyughelyét is itthon találta meg a Rókus temető családi sírboltjában. A városhivatalosan is kifejezte, hogy büszke ismertté vált fiára: 1989-ben díszpolgári címet adományozott Lukin Lászlónak.
Makkai Gézáné igazgatónő meghívására gyakori vendég volt az ÉZI-ben is, és ugyancsak Kati volt a kezdeményezője annak is, hogy a Tanár úrhalála után az intézmény az ő nevét vegye fel. Nagy öröm számunkra, hogy a 2011 óta a Szent László ÁMK-hoz tartozó iskola az átszervezés után is megőrizhette Lukin László nevét. Tisztelettel őrizzük az emlékét, és igyekszünk a magunk módján továbbvivői is lenni az ő munkásságának.

 

Kovács Mária alább következő írása Lukin Lászlóról a Liszt Ferenc Zeneiskola fennállásának 75. évfordulója alkalmából kiadott emlékkönyvben jelent meg 2004-ben.

Zenélő órák

Baján született pedagógusszülők gyermekeként 1926. január 30-án. A helyi III. Béla Ciszterci Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. Már gimnazista korában kitűnt zenei tehetsége, szép beszéde, az idegen nyelvek és az anyanyelv iránti érzékenysége. Zenei vezetői Recska Ilona (zongora) és Bálint Ferenc (elmélet) voltak.

A középiskola után Budapesten, a Zeneakadémián folytatta tanulmányait az egyházkarnagy-képző és a középiskolai énektanárképző tanszakon Bárdos Lajos és Ádám Jenő növendékeként. Orgonálni tanult Pécsi Sebestyéntől és a karmesterképzőn tanulmányokat kezdett Somogyi Lászlónál.

1950-ben kötött házasságot Horvát Eszterrel, aki nyolc gyermeküket hozta világra. Lukin Lászlóné 1996-ban bekövetkezett elhunyta után 1998-ban Kovács Máriát vette feleségül.

1950-től 1982-ig volt a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium énektanára és kórusának vezetője. Az együttes több oratórium- és rádiószereplésen, illetve hangfelvételen vett részt. Az utolsó öt évben zeneakadémisták tanítási gyakorlatát irányította diplomatanításukig.

1954-től 1964-ig Forrai Miklós mellett a Budapesti Kórus karnagyhelyettese volt. 1950-től 1954-ig Dunakeszin a MÁV Magyarság Férfikarának karnagya. 1954-1964 között a Vasutas Szakszervezet Központi kórusának vezető karnagya. 1957-ben az ELTE vegyes karát vezette. Együttesével szerepelt a Kodály Zoltán díszdoktorrá avató ünnepségen.

10 évig a Muzsika c. folyóirat Tücsökmuzsika c. rovatát szerkesztette. Haydn halálának 150. évfordulója alkalmából szerkesztésében jelentek meg a szerző kánonjai (Zeneműkiadó, 1959. Budapest).

Az MTV Zenélő Órák c. műsorát vezette Forrai Miklós és Kollár Endre társaként 1960-tól 1965-ig.

A Filharmónia ifjúsági hangversenyeit 50 éve, 1954 óta vezeti a Zeneakadémián.

Kórusművek műfordításait zeneakadémista kora óta készíti, aző verseit elsősorban Bárdos Lajos és Szőnyi Erzsébet zenésítette meg, vagy ő írt szöveget az említett szerzők műveire. Szövegíróként napjainkban Daróci Bárdos Tamás és Vavrinecz Béla zeneszerzőkkel dolgozik együtt legtöbbet.

Országos viszonylatban évek óta zenei vetélkedőket vezet Varga Károly rádiós kollégájával.

Több, ma is hivatalos tankönyv írása fűződik nevéhez: Lukin Lászlónéval 1984-ben Ének-zene az általános iskolák 7. és 8. osztálya számára címmel; a gimnáziumok I-II. és III. osztálya számára Ugrin Gáborral írt tankönyvet. Ez utóbbinak átdolgozását a gimnáziumok I-II. osztálya számára készítette 2001-ben. Legutóbbi tudományos munkája Legány Dezső: A magyar zenekrónikája c. könyvének CD-re rögzítésében a zenei példák lektorálása voltKovács Máriával.

Amellett, hogy számos zenei egyesületnek tagja, társelnöke a Liszt Ferenc Társaságnak (1973-), főtitkára a Bárdos Lajos Társaságnak (1987-),zenei klubok vezetője.

Szülővárosa, Baja díszpolgára 1989 óta.

Legjelentősebb kitüntetései:

a Kodály Zoltán Emlékbizottság Diplomája (1982),
a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1996),
aranydiplomák a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemtől (egyházkarnagyi – 1998, középiskolai ének- és zenetanári – 1999),
Emléklap a Honvéd Együttes fennállásának 50. évfordulóján (1999),
Emlékérem a II. kerületért (2000),
Wlassics Gyula-díj (2003).
A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) legutóbbi közgyűlésén tiszteletbeli elnökévé választotta.

Számos zenei lapban jelennek meg cikkei, gyakran ír a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) Zene Szó c. folyóiratába, ahol a szerkesztőbizottság tagja, és rendszeresen vállalja kórushangversenyek vezetését.