Szent László ÁMK

Lukin László Ének-zenei Általános Iskolája és

Alapfokú Művészeti Iskolája

Vértes – Velencei-tó vándortábor 3. rész

  1. nap
    Reggeli után Csókakő várához gyalogoltunk fel. Ez a gótikus épület a többi vértesi végvártól eltérően nem az erdők sűrűjében bújik meg, hanem a hegység peremén, szőlőskertek között található. A tatárjárás után épült és a mellette elhaladó hadiutat ellenőrizte a XVII. század végéig.
    Kerékpárral tovább haladva Csákberény határában egy műalkotás tárult a szemünk elé, melynek címe „A Földből kitörő metrókocsi”. Ez az alkotás a pozitív szemlélet fontosságát hordozza, hisz a fény felé tör a felszínre, ezzel azt üzenve, hogy mindig van remény.
    A Vértes emelkedőinek megmászása után Gántra érkeztünk, ahol a Bauxitbányászati Múzeum és Földtani Parkot néztük meg. Az egykori bánya külszíni fejtése igazi marsbéli táj! Maradandó élmény volt a vörös-sárga dombokon sétálni. A park területén egy amerikai fotós képeit is megcsodálhattuk, melyeket földünk szürreális tájain készített.
    Bő fél óra tekerés után megérkeztünk Csákvárra, ahol az Öreg Tölgy Turistaszállóban végre ágyakban aludhattunk. De addig még várt ránk néhány program.
    Először cukrászdába mentünk, ahol nagyon finom és különleges fagyikat, süteményeket ehettünk. Innen kilépve a pusztabusz (lovaskocsi ????) várt minket, amivel bejártuk a települést egészen a város határában lévő lőportoronyig. Közben a kocsisunk sok érdekeset mesélt nekünk, köztük a torony mellett legelésző gidrán lovakról is.
    A délután hátralevő részében igazi csapatépítő programunk volt, paprikáskrumplit főztünk, amelyből mindenki kivette a részét. Már sötét volt, mire nekiláttunk a vacsoránknak, ami nagyon finomra sikerült!
  2. nap
    Reggel a város parkjában ismét egy kültéri fotókiállítást vettünk észre. Megálltunk, hogy megnézzük a képeket, hiszen azok a kerékpározási kultúra másfél évszázados történetébe adtak betekintést.
    A Vértest magunk mögött hagyva elindultunk a Velencei-tó irányába.
    A Velencei-hegység 10%-os emelkedőjén felkapaszkodva Nadapra értünk, ahol tettünk egy kitérőt a szintezési ősjegyekhez. Itt található hazánk legszilárdabb röghegysége, ahol az idők folyamán két alappontot is létrehoztak. A korábbit az Ardiai-tenger középszintjéhez igazították, míg az újabbat a Balti-tenger szintjéhez. Ezek a térképészetben és az építészetben a magasság meghatározásának viszonyítópontjai.
    Tovább haladva szinte már begurultunk a tó körüli kerékpárútra, majd 10 km megtétele után megérkeztünk a célba, a Surfcampingbe. Örömünkben a kulacsainkban lévő maradék vízzel jól meglocsoltuk egymást! 😀
    Örültünk, hogy a 6 nap alatt kb. 230 km-t megtéve és 1500 m szintkülönbséget leküzdve végigtekertük a vándortábor útvonalát!
  3. nap
    Ez a nap már a lazításról szólt.
    Reggeli után ismét megmártóztunk a tóban, majd egy palacsintázást követően elbúcsúztunk kísérőnktől, Zoli bácsitól és kisétáltunk a vasútállomásra. A vonatozás fárasztó volt, de mi tele voltunk élményekkel.

Szeretettel várom a gyerekeket jövőre is!
Farkas Judit