Kedves Kollégák, Diákok, Szülők és kedves Vendégeink!
Eljött a tanév vége. Kár lenne titkolni, itt volt az ideje. Nekem most jólesik, hogy, itt vagyunk, hogy együtt zárjuk le ezt a fantasztikus, eredményekkel, versenyeredményekkel teli, zenével, tánccal, énekszóval tarkított utazást, amit az elmúlt hónapok jelentettek. Először is, szeretném megköszönni mindenkinek a kitartó munkát, a közös programokat és imákat, az alkotások születését és a sok szívből jövő vidám pillanatot. Idén különösen sokat tanultunk az összetartásról és a helyes cselekedetek erejéről. Hiszem, hogy a szeretet, az elfogadás és a megbocsátás, nemcsak az imádságokban, hanem a mindennapi életünkben is megtalálhatók voltak. Szeretném megköszönni kollégáimnak, munkatársaimnak, hogy nem csak a szaktárgyukat tanítják, vagy megteremtik a nyugodt tanuláshoz elengedhetetlen környezetet, hanem életre szóló értékeket is közvetítenek. Külön köszönet a szülőknek, akik támogatják gyermekeiket és minket, még akkor is, amikor nehézség adódik, vagy ha egy-egy program iskolai időn kívülre esik. A jó hírem az, hogy idén sincs rossz bizonyítvány, csak nehéz sors, fura életút, tanulságos megtapasztalások és sajátságos életfelfogás. Ezek a bizik nem határozzák meg, hogy kik vagyunk, gyakran még azt se, hogy merre lesz az utunk. Amit meghatároznak, az az, hogy milyen következtetést vontunk le magunkra vonatkozóan. Bízom benne, hogy mindenki megtanulta a legfontosabb dolgot a tanév során: Sosincs lehetetlen feladat. Ezzel a gondolattal kívánok mindenkinek békés, boldog nyári szünetet! Ne felejtsétek, a legjobb hangszerek között is mindig a szív a legjobb és legnagyobb, amit ha akarunk, ha nem, mindig viszünk magunkkal – szóval hangoljuk be magunkat a nyárra is, valamint a szeretet minél hatékonyabb közvetítésére! Isten segítsen ebben mindannyiunkat! Díjak: Az idei évben a Lukin-díj egy olyan fiatalemberhez kerül, aki választhatta volna a zenei pályát is magának, hisz tehetsége már az általa játszott első hangoknál is hallható. Ő ugyan más utat választott, de bízunk benne, hogy zeneszeretete megmarad és még sokszor megörvendezteti a körülötte élőket játékával. Ő pedig nem más, mint Gavlik Balázs. Az év diákja kitüntető címet egy olyan fiatalember kapja, aki csillapíthatatlan tudásszomjjal rendelkezik. Minden is érdekli a világból. Sokat vállal magára és igyekszik minden vállalását maximálisan teljesíteni. Roppant kíváncsi vagyok, vajon milyen hivatást választ majd magának felnőtt életére. Ő pedig nem más, mint Farkas Rafael Zsolt. Jánosi László kollégánk emlékére díjazzuk azt a sportszerető fiatalt, aki nemcsak kiemelkedő sportteljesítményével, hanem példamutató emberségével is méltó lehet a díjra, ami egyben kötelezi is arra, hogy bárhol jár a nagyvilágban hirdesse mindazt, amit Laci bácsi képviselt. Ő pedig nem más, mint Szabó Lénárd. Közösségi munkájáért elismerő díjban részesül egy olyan hölgy, aki első osztályos kora óta lelke, motorja a hétköznapi és egyéb programok megvalósításának. Hoz-visz, ügyel, szaval, zenél, elintéz, elkér, megkér, letöröl, kiszínez és még számtalan egyéb területen hasznosítja magát. Köszönjük a sok elvégzett munkát Tóth Lilinek! Az Éni jó!- díj arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudás, a művészi teljesítmény mellett pontosan ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, hogy hogyan élünk a világban. Mennyire vagyunk nyitottak, figyelmesek, segítőkészek és persze sugárzóan vidámak, azaz olyanok, akik mellet a többi embernek jó élni. Ebben a tanévben ez a díj Barkuti Leventét illeti. Szívből gratulálunk mindegyiküknek! Szeretném megköszönni a leköszönő osztályfőnökök, tanítók munkáját is! Melinda néni, Kriszti néni és Heni néni 4 kemény évet hagy maga mögött. Viszont ahogy őket ismerem, biztos nem ez van most a fejükben, hanem az, hogy milyen nagyszerű megélései voltak ennek az időszaknak. És azt gondolom, ez így helyes. Őrizzük féltve a szépet és jót, mert ez teszi széppé és jóvá a lelkünket. Idézzétek fel ti is gyakran velük együtt ezeket! Hálás vagyok mindannyiótok munkájáért, azért, hogy sosem adtátok fel egyetlen pillanatra sem, hogy hittetek a gyermekekben és folyton folyvást azon fáradoztatok, hogy kihozzátok mindenkiből a maximumot. Köszönöm még egyszer Kriszti néninek, Heni néninek, Melinda néninek! Szeretném kiszólítani és megköszönni munkáját Erős Hajnalkának, aki a szülői munkaközösséget erősítette immár nagyon sokadik éve. Hajni a munkában is kiváló, de ettől talán sokkal fontosabb, hogy példakép tud lenni. Többek között az enyém is. Embersége, segítőkészsége, gyermeknevelése olyan értékkel bír, amit nem lehet eléggé megköszönni. Köszönjük a megszámlálhatatlan segítséget, a kedves szavakat és a békességet! Isten áldjon meg az eddigiekért és segítsen továbbra is utadon! Van még valaki, akitől búcsút mondunk. Györgyi nénit elszólítja tőlünk a szerelem. Bár sajnálom, hogy jövőre már nem lesz köztünk, azt gondolom jól döntött. Vannak fontos, és nagyon fontos dolgok az életben. Ezek között kell megtalálni az egyensúlyt és a harmóniát. Györgyi néni 30 éve van a pályán és sok gyermek tanulhatta meg tőle, hogy Good Morning! Többször volt lehetősége az osztályfőnökség minden szépségét kipróbálni, izgulni, hogy mindenki tudja teljesíteni az évet, vagy a vágyott kitűnő bizonyítványt, vagy elérni egy-egy versenyen azt a célt, amit maga elé kitűzött. Hol egyenes szigorral, hol humorral, hol türelmes beszélgetéssel oldotta az esetlegesen felmerülő problémákat, feladatokat. Nagy segítségemre volt személy szerint nekem is, illetve mindenkinek, aki elakadt az iskolai dokumentáció útvesztőiben, vagy a Ki?, Mikor?, Hol?, Mit? kérdésekben. Köszönjük munkáját, támogatását, és kívánjuk, hogy találja meg úgy munkájában, mint magánéletében a boldogságot! Végezetül felkérem „igazgató urat”, a világpolitika jelenleg egyik kiemelkedő tényezőjét, azaz Barkuti Leventét, zárja be a 2024-2025-ös tanévet!
Gőbl Zoltánné, Anna néni
